Filippo Zatti – Rosa Giovanna Barresi (szerk.): Digital Assets and the Law: Fiat Money in the Era of Digital Currency
(Routledge, 2024)
2024-ben, a történelem eddigi legnagyobb készpénzcseréjének, az euró bevezetésének 25-ik évfordulóján,1 a legújabb pénzügyi trendeket, a digitális eszközök kérdését kell komolyan fontolóra venni gyorsan változó hétköznapjainkban.
A monetáris rendszer kritikus ponthoz érkezett a kriptovalutákra növekvő mértékben való támaszkodás és a digitális valuták központi bankok általi lehetséges bevezetése miatt. A szakterület kiemelkedő nemzetközi szakértőinek közreműködésével e tanulmánygyűjtemény olyan transzdiszciplináris elemzést ad, amely történeti, technológiai, pénzügyi és jogi szempontból járja körül a kérdést és azon a meggyőződésen alapul, hogy összetett jelenségek csak komplex megoldásokkal kezelhetők.
A központi banki digitális valutáktól a monetáris szuverenitásig, a fiat pénztől a blokklánc technológián keresztül a digitális euróig, számos témáról tájékozódhat az (eddig) ilyen téren kevésbé jártas olvasó.
Ezen úttörő kötet célja, hogy több legyen, mint egy tudományos értekezés, legyen kötelező olvasmány hallgatóknak, kutatóknak, pénzügyi szakembereknek és mindazoknak, akik szeretnék megérteni a digitális valuta kialakulófélben lévő valóságát.
Magyarországot illetően, a 2024. április 10-én elfogadott 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról (ún. Kriptotv.) tartalmaz a témára vonatkozó információt. Az uniós szabályozás ilyen téren a 2023/1114. európai parlamenti és tanácsi (ún. MiCA) rendeletében található meg, amely Magyarországon is hatályos és alkalmazandó.2
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/record/-/record/PPKE_JAK254403
1 EiT Eurócsoport sajtóközlemény, 2024. május 24. https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2023/12/30/euro-at-25-the-value-of-unity-in-a-changing-world/
2 MNB honlap, 2024. május 24. https://www.mnb.hu/felugyelet/piacfelugyelet/befektetoi-figyelmeztetesek/termekekkel-kapcsolatos-tajekozodas/az-mnb-altal-nem-felugyelt-befektetesek
* * * * *
Natalie Abrokwa: The Right to Mental Health: a human rights approach
(Intersentia, 2023)
Jelen könyv, a szerző groningeni egyetemen megvédett doktori disszertációja, a mentális egészséghez való jog kérdéskörébe nyújt betekintést.
2019-ben, a COVID-19 járvány megjelenése előtt, a világon minden nyolcadik ember – világszerte kb. 970 millióan – valamilyen mentális egészségügyi problémával küzdött, leggyakrabban szorongásos és depressziós zavarokkal. Alig egy év leforgása alatt, 2020-ban, a járvány elleni intézkedések hatására és következményeképpen, ez a szám jelentős mértékben megugrott: a szorongásos esetek száma 26%-kal, depressziós eseteké pedig 28%-kal. E hirtelen növekedéssel egyidőben azonban, a világ országainak 93%-ában a járvány miatt megszűnt az egészségügyi ellátás ezen a területen.
A COVID-19 világjárvány volt az tényező, amely a mentális egészséget világszerte prioritássá tette, noha ez – mint azt Michelle Bachelet, az ENSZ akkori Emberi Jogi Főbiztosa is megfogalmazta ¬– mindig is elsőbbséget kellett volna, hogy élvezzen. A mentális egészség jelentőségének egyre nagyobb mértékben történő felismerése és tudatosítása ellenére, továbbra is kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a meglévő emberi jogi törvények hogyan értelmezhetők és használhatók az emberek mentális egészségének előmozdítására és védelmére.
A mű arra is rámutat, hogy a lehető legmagasabb egészségügyi színvonalhoz való jog nem elegendő a mentális egészséghez való jog teljes körű előmozdításához és védelméhez, különös tekintettel a minőségi mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben (Convention on the Rights of Persons with Disabilities – CRPD) szereplő további emberi jogokat is megvizsgálták e hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Ezenkívül, a ghánai és németországi országtanulmányok gyakorlati megoldásokat kínálnak a vészhelyzetekben történő kényszerű beavatkozások körüli vitákra, valamint a döntéshozatal támogatására mentális fogyatékosság esetén.
Összefoglalásképpen, a kiadvány ajánlásokat fogalmaz meg a nemzetközi, regionális és nemzeti szereplők részére, többek közt arról, hogy az emberek mentális egészséghez való jogát egyértelműen, jogszabályban ismerjék el, hogy belpolitikai irányelveket fogadjanak el ilyen téren és hogy tájékoztassanak a mentális egészséghez való jogról szóló törvényekről és politikákról.
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK249419
* * * * *
Marion Ho-Dac − Cécile Pellegrini (szerk.): Governance of artificial intelligence in the European Union: what place for consumer protection?
(Bruylant, 2023)
Amint a sokak által negyedik ipari forradalomként emlegetett mesterséges intelligencia (AI) lassan behálózza életünk minden területét, a fogyasztók is egyre inkább ki vannak téve hatásának, akár mindennapi szokásaik, akár harmadik fél révén, akik legújabban ezt a technológiát vetik be a fogyasztói szokások gyűjtése, elemzése és célzott reklám céljából.
A mesterséges intelligencia a (helytelen) használatától függően nagy kockázatokkal jár a személyes autonómia vagy a magánélet tekintetében. A fogyasztók gyakran nincsenek is tudatában, hogy mesterséges intelligencia rendszerek is befolyásolják őket döntéseikben. Ha a kockázatokat nem szorítják szigorú keretek közé, a mesterséges intelligencia használata túlzott adatfeldolgozáshoz, profilozáshoz, diszkriminatív vagy agresszív reklámozáshoz, valamint árdiszkriminációhoz vezethet.
Ebben az összefüggésben, a tanulmánykötet a mesterséges intelligencia irányítása és a fogyasztóvédelem közötti kölcsönhatást vizsgálja az európai uniós piac szemszögéből. E tekintetben a jelenlegi és a jövőbeli európai kormányzás elemzésére kerül sor annak felmérése érdekében, hogy képes-e megfelelni a mesterséges intelligencia által támasztott különféle kihívásoknak. A fogyasztóvédelem és az alapvető jogok hatékonysága az EU digitális piacán olyan szabályozási ökoszisztémát tesz szükségessé, amely elősegíti a bizalmat, és ezáltal a mesterséges intelligencia rendszerek átláthatóságát, pontosságát és értelmezhetőségét.
A legújabb és jelentős fejlemény ezen a téren az, hogy az európai parlamenti képviselők mérföldkőnek számító, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt fogadtak el 2024. március 13-án, melynek célja, hogy megvédje az alapvető jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a környezeti fentarthatóságot a magas kockázatú mesterséges intelligenciával szemben, miközben fellendíti az innovációt és ezáltal Európa az élvonalba, vezető szerepbe kerüljön ezen a szakterületen.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvény közvetlenül reagál az Európa Jövőjéről szóló Konferencia (COFE) polgárainak javaslataira, konkrétan az EU versenyképességének stratégiai ágazatokban való növeléséről szóló javaslatra, a biztonságos és megbízható társadalomról szóló javaslatra, ideértve a félreinformálás elleni küzdelmet és annak biztosítását, hogy végső soron az emberek kezében legyen az irányítás.
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK249403
* * * * *
Balázs Géza: Az internet népe - Internet, társadalom, kultúra, nyelv : a kulturális és a tervezett evolúció határán
(Ludovika Egyetemi kiadó, 2023)
„A nonverbális kommunikáció az emberek közötti kapcsolattartás túlnyomó többségét alkotja. Az internet azonban ellehetetleníti a gesztusok, a mimika valódi megjelenését, ezért új formák jelennek meg. Balázs Géza az internetes nyelvészet segítségével igyekszik feltárni a mai ember beszélgetési formáit.”- írta Jancsó Orsolya Balázs Géza új könyvéről recenziójába.
Netográfia, netorika és netnyelvészet: a tudomány három klasszikus területének (etnográfia, retorika, nyelvészet) új minőségi közegben, a digitális térben való megjelenése. A digitális (információs, technokulturális) világban mindennek megvan az előzménye, viszont minden más. A kötet négy fő részre oszlik: netnyelvészet, netnyelv, netfolklór, netember. Az egyes fejezetek részletesen bemutatják az új kommunikációs formákat: az e-nyelv, az e-folklór, Facebook-folklór kialakulását, kutatását. A változó nyelvet, az újmédiumokat, az interretorikát. Az utóbbi évtizedekben létrejött másodlagos vagy spontán írásbeliséget, az sms- és netfolklórt, a képes népszokásokat, a hibriditást és az evolúciós megugrást – valamint mindennek kulturális és nemzedéki hatását, amely alól senki nem vonhatja ki magát. Olvashatunk az iGenerációról, a netnemzedékről, a „kulturális Alzheimer-kórról”.
„A túl sok információ, a túlzott információhajhászás (az információk expanziója, sőt hiperexpanziója), a folyamatos keresés nem vezet jobb megértéshez, hanem éppen ellenkezőleg, mivel az információk nem tudnak beépülni, leülepedni, felszínesség, leépülés a következmény”.
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK251849
* * * * *
Arisztotelész: Organon - logikai értekezések
(Gondolat, 2023)
A nagy görög filozófus logikai írásainak első teljes magyar fordítása rövid, de tartalmas előszóval és bőséges jegyzetekkel kísérve került kiadásra. A kötet átdolgozva felhasználta a mű korábbi, részleges, 1979-ben kiadott, de még az 1950-es években készült magyarítását is, a tudomány jelen állásának fényében felülvizsgálva és kiegészítve azt.
Az Organon (magyarul: ’orgánum, szerszám, segédeszköz’) gyűjtőnév: Arisztotelész logikai tárgyú, a következtetésekről és bizonyításokról, ezek nyelvi, nyelvtani és gondolkodásbeli kérdéseiről szóló előadásvázlatainak, jegyzeteinek összessége, melyet a mester kézirataiból csak halála után jó százötven évvel adtak ki filozófiai iskolájának, a peripatetikusoknak akkori vezetői. Ezen a néven csak további 250 esztendő múltán említik először, kéziratai pedig csupán a középkor elejétől fogva maradtak ránk. Mindezzel együtt a szöveg jelenlegi formája – jelenlegi tudásunk szerint – hűen tükrözi a logika mint önálló tudomány megalapítójának, Arisztotelésznek gondolatait, korszakalkotó felismeréseit és apróbb tévedéseit.
A munka hat különálló része – Kategóriák, Hermeneutika, Első és Második analitika, Topika, valamint Szofisztikus cáfolatok – egyenként is olvasható, bár a szakirodalomban máig komoly viták folynak egymáshoz való viszonyukról, eredeti felosztásukról. Az Organon jelentőségét nem lehet eléggé túlbecsülni: nemcsak a matematikai logika vagy a szaktudományos gondolkodásmód alapja, de a gyakorlati retorika, így a törvényszéki beszéd önreflexiója, elméleti megközelítése is lehetetlen lenne nélküle, az általa felfedezett, tudatosított nyelvészeti és filozófiai eszközök, módszerek, kérdések és problémák nélkül. Olvasása nem mindenhol könnyű feladat, de mindenképpen ajánlott a jogászi, illetve általában a tudományos gondolkodás megértésére törekvők számára.
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/record/-/record/PPKE_JAK249268
A kötet online változata a Szaktárs adatbázisban: https://www.szaktars.hu/gondolat/view/arisztotelesz-organon-logikai-ertekezesek-2023/?query=arisztotel%C3%A9sz&pg=0&layout=s
* * * * *
Horváth Balázs: A beteg bolygó - A fenntarthatatlanság és a betegség kultúrtörténete
(Typotex, 2019)
Horváth Balázs biológus, a Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszékének docense. Kutatásai során a figyelme egyre inkább a globális kérdések felé fordult, és humánökológiai problémákkal kezdett foglalkozni. Három kötetes átfogó műve közül ez az első, mely részletes képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai problémáinak bemutatásával.
„E könyv megírásának gondolata körülbelül tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza….Sok mondanivalóm van, és ennek megfelelően e könyv is heterogén. A világegyetem, majd az ember létrejöttével kezdődik, foglalkozik a mezőgazdálkodás és az első civilizációk kialakulásával, majd annak magyarázatában mélyed el, hogyan és miért romlott meg az ember testi és lelki egészsége.”
A mezőgazdaságra való áttérés, valamint a tudományos és technikai forradalom váratlan következményekkel szembesítette az emberiséget: a napjaink korszelleméből fakadó, mindnyájunk által evidensnek gondolt vélekedéssel szemben az egyéni életminőség valójában nem javult, hanem romlott.
A mű az éghajlatváltozástól a világegyetem történetén keresztül jut el az életmódba kódolt betegségekig, az egészség jövőjéig. Végső gondolatai lesújtóak.
„A beteg bolygó elemzései arra jutottak, hogy életminőségünk vizsgált jellemzői negatív irányba változnak. Élettartamunk, ha a korai stádiumokat is figyelembe vesszük, nem nő, hanem csökken…. Egészségi állapotunk rosszabb, mint a mai gyűjtögető-vadászó népeknek, ami már csak azért sem meglepő, mert az alultápláltak aránya is a mi modern civilizációnkban magasabb.”
A szerző Vida Gábor akadémikus szavait idézi: „Sürgős változásra lenne szükség, mert a pusztulásunkba rohanunk.”
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK249586
* * * * *
Guld Ádám: A Z generáció médiahasználata
(Libri, 2022)
Ebben a könyvében a szerző Guld Ádám (médiakutató, kommunikációs szakember, tanácsadó, a PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék habilitált egyetemi docense) a kortárs médiakultúra és médiatársadalom néhány különösen aktuális kérdésével foglalkozik. A kötet a trendszetter nemzedék (Z generáció: 1995 és 2010 között született) médiahasználati szokásait vizsgálja, közérthető módon mutat be olyan időszerű történéseket, amelyek a médiaipar résztvevőin kívül is tágabb rétegek számára lehetnek érdekesek.
Az alapfogalmak tisztázása után, a könyv bemutatja a legfontosabb platformokat és jelenségeket, megvizsgálja az online média mind az egyénre, mind a társadalomra gyakorolt hatásait, tanulmányozza az influenszerjelenséget, és végül körvonalazza az esetleges jövőbeni következményeket, kirajzolódó útirányokat.
A könyv bibliográfiai leírása a Könyvtár katalógusában: https://catalogus.jak.ppke.hu:443/hu/record/-/record/PPKE_JAK248679
* * * * *
Vanessa McMahon: Gyilkosság Shakespeare Angliájában
(Magyar Könyvklub, 2005)
A kötet a szerző széleskörű (nyomtatott, képi és levéltári) források feldolgozásával készült történész doktori disszertációja. Címe némileg félrevezető: alapvetően nem a nagy angol drámaköltő művei, hanem a korszak társadalomtörténete felől vizsgálja a kora újkori Anglia emberölési praxisát. Időben is túlterjeszkedik a Bárd életidején (1564–1616), még XVIII. századi bűnesetekkel is foglalkozik. Mint azt a bevezetésben leszögezi, „ebben a könyvben arról lesz szó, mit jelentett az emberölés az egyszerű emberek, mit a bíróságok számára, és ezek az értelmezések mennyiben függtek olyan külső tényezőktől, mint a nem, a faj, a vallás és a társadalmi helyzet.” (12. p.)
A mű tehát nem egy szűken értett jog-, büntetőeljárás- vagy büntetésvégrehajtás-történeti monográfia, hanem annak feltárása, „hogy a korabeliek hogyan döntöttek a bűnösségről, hogyan állapították meg az ártatlanságot, és mindeközben mit mondtak egymásról” (31. p.). A vizsgálat fókuszában nem igazán a >>mit?<<, hanem inkább a >>hogyan?<< kérdése áll. McMahon munkájának tizenhárom fejezetében részben a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás egyes szakaszait (pl. a nyomozást, kivégzést) veszi szemügyre, részben az egyes emberölés-típusokat vizsgálja az áldozat személye (csecsemőgyilkosság, házastárs megölése) vagy módja, eszköze szempontjából (mérgezés, párbaj).
Mindebben nem statisztikai áttekintésre törekszik, hanem – részben a történeti antropológia, a mikrohistória történetírói eszközeinek felhasználásával – kvalitatív elemzésre. Ahogy bevezetése végén leszögezi: „az itt bemutatott gyilkosságok a mindennapi embereket és életeket mutatják meg, az erőszak és a halál nem mindennapi lencséjén át nézve” (31. p.). Vizsgálódásában (érthetően és helyesen) kiemelt szerep jut a korban szinte minden szempontból alárendelt hatalmi–társadalmi helyzetben lévő nőknek – bevádolt leányanyáknak, bántalmazott feleségeknek, boszorkánysággal gyanúsított özvegyeknek.
A könyv leírása a Könyvtár katalógusában itt érhető el.
* * * * *
A pápák története - Pétertől napjainkig
(Jezsuita Könyvkiadó, 2020.)
A pápák története című kötet a Jezsuita Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban. Már a borító fotó is figyelemre méltó, mert Ferenc pápa és XVI. Benedek pápa közös képe található rajta.
Ez a könyv a nyugati világ leghosszabb ideje fennálló, nagyjából kétezer évvel ezelőtt alapított intézményéről szól, amelynek jelentősége ma szinte nagyobb, mint valaha. A pápaság nemcsak vallási, de egyben kulturális intézmény is. Michelangelo, Raffaello a legcsodálatosabb, legismertebb műveiket a Vatikánban készítették, a pápa támogatásával. Mozart ötévesen a pápa előtt zongorázott.
A kötet szerzője az elismert amerikai történész és teológus John W. O'Malley SJ, monográfiájával a pápaság történetébe vezeti be az olvasóit, nem a teológus, hanem a történész szemével. A könyv hat nagyobb fejezetre osztja a pápaság történetét (I.Peremről a római világ központjába; II.Rendet teremteni a káoszból; III. Fejlődés, hanyatlás, káosz: IV. Reneszánsz és reformáció; V. Modern kor felé; VI. Pápaság mint világszintű intézmény).
Bemutatja a nagyobb fordulópontokat, hogy hogyan változott a pápák feladatköre az évszázadok során.
Ha az olvasó egy kicsit is vonzódik a valláshoz vagy a történelemhez a pápaság biztosan érdekelni fogja.
A könyv a kari Könyvtár állományában is elérhető. A leírás az alábbi linkről érhető el.
* * * * *
Mezei Kitti: A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban
(Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, L'Harmattan, 2020.)
A 21. századi gyors technológiai fejlődés az emberek mindennapi életét egyre gyorsabban és egyre nagyobb léptékben formálja. Mezei Kitti a Társadalomtudományi Intézet munkatársa a Jogtudományi Intézetben a Bűnügyi Tudományok Osztályán. Kutatási területei a gazdasági büntetőjog és az új technológiák büntetőjogi kihívásai. Kötetében azokat a bűncselekményeket kutatja, amelyek az online térben kapnak helyet.
A számítógépes bűnözés, vagy más néven kiberbűnözés sajnos már a 20. század közepére visszanyúlik, vagyis mondhatjuk, hogy már története is van. Az első generációs számítógépek megjelenésével előkerültek a vírusok is. A különböző új technológiai eszközök pedig egyre több visszaélésnek adtak lehetőséget. Az internet, mint hálózat, a határokon átnyúló bűnözés számára adott teret. Így a kiberbűnözés profitorientált, szolgáltatásalapú üzleti modellé nőtte ki magát. A könyvben természetesen helyet kap a szabályozás is. Az OECD, az Európa Tanács, az Európai Unió és más nemzetközi szervezet fellépése és szabályozási törekvése is végigkövethető. A gazdasági bűncselekmények előretörése szintén sokat „köszönhet" a technológiai fejlődésnek. A dark weben történő illegális akciók, a pénzmosás, a csalások, a kriptovaluták segítségével véghezvitt tranzakciók, a zsarolás mind ebbe a kategóriába tartoznak.
Végezetül azt is látni kell, hogy a büntetőeljárásnak milyen technológiai kihívásokkal kell megküzdenie ahhoz, hogy kezelni tudja ezeket a bűncselekményeket. Ez utóbbi témában is kínál olvasnivalót a kötet.
A könyv bibliográfiai leírása a kari Könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK227005
* * * * *
Kálmán János (szerk.) : A pénzügyi jog alapintézményei
(Orac, 2022)
A könyv létrejöttének célját Kálmán János a kötet szerkesztője az előszavában így fogalmazza meg:
A pénzügyi jog alapintézményei c. könyv célja és tartalma három sarokpont köré csoportosítva foglalható össze. Egyrészt a könyv tudományos jellegű munkának készült, másrészt a hazai pénzügyi jogi oktatást végző intézmények széles körű együttműködésére épült, harmadrészt szakkönyvi jellege mellett az oktatásban is használható komplex, rendszerezett leírását és tudományos igényességű feldolgozását kívánja adni a pénzügyi jognak mint jogágnak.
A pénzügyi jog szerteágazó, horizontális és vertikális szinten is tagolt szabályozásának átfogó, tudományos igényességű és rendszerező feldolgozása a pénzügyi jog szabályait szem előtt tartva két részre bontva dolgozza fel: a fiskális (költségvetési és adójog), majd a nem fiskális jogot (monetáris ügyek és a pénzügyi piac joga) tárgyalja. Az egyes pénzügyi jogi területek elméleti, elvi és dogmatikai alapjainak összefoglalását célozza meg.
A könyv fő részei:
1. rész – A pénzügyi jog alapjai
2. rész – A közpénzügyi rendszer joga
3. rész – A monetáris rendszer joga
4. rész – A pénzügyi piac joga
5. rész – A számviteli jog alapjai
A könyv reagál a pénzügyi jogi szabályozás átalakulására olyan módon is, hogy kiemelten megjelenik benne a nemzetközi pénzügyi jogi, az európai uniós, valamint a nemzeti jogalkotás rendszere, egymásra gyakorolt hatásuk. Ugyanakkor ott, ahol ennek jelentősége van, a dogmatikai elemzéssel párhuzamosan hangsúlyt fektet az "élő" joggyakorlat - az uniós és a hazai bírósági gyakorlat - elméleti, elvi jelentőségű tételeire, megállapításaira is.
Az alkotóközösség tagjai nyolc pénzügyi jogot oktató egyetem munkatársai (Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem).
A kötet két lektora az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanárok, a harmadik lektor pedig Halász Zsolt, karunk pénzügyi jogi tanszékének vezetője.
A könyv bibliográfiai leírása a kari könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK236298
* * * * *
Filó Erika, Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermekvédelem
(2., aktualizált kiad., Orac, 2022)
A pécsi családjogász szerzők kézikönyve először 1998-ban jelent meg, ezt több hatályosított és bővített kiadása követte. A legutóbbi, 2022 márciusában lezárt változat tizenegy fejezetben tekinti át a címében foglalt, összetartozó hármas területet. A munka a gyermekjogok elmélete, hazai és nemzetközi praxisa mellett kitér a szülői jogok illetve felelősségek kérdésére, és áttekinti a magyarországi gyermekvédelmet, gyámügyi igazgatást is. A Gyvt. (1997. évi XXXI. törvény) és a 2013-as Ptk. negyedik, Családjogi Könyve mellett átfogóan tárgyalja a hazánkban 1991-ben kihirdetett New York-i Gyermekjogi Egyezményt, feldolgozza az ENSZ és az Európa Tanács nálunk hatályos joganyagát, kivált pedig a vonatkozó uniós jogot (pl. a Brüsszel IIa rendeletre).
A legújabb magyar magánjogban megjelenő friss alapelvek, mint a családban nevelkedéshez való jog, a méltányosság és a gyengébb fél védelme, a műben kiemelt figyelmet kapnak. Megismerhetjük belőle az itthoni gyermekvédelem utóbbi évekbeli szakmai változásait és ezek jogszabályi hátterét. Az egyes részterületeket – így a szülő felügyeletet, annak szüneteltetését, a kapcsolattartást, az örökbefogadást és nemzetközi örökbefogadást, a gyámságot – a kötet olyan integrált szemléletben tárgyalja, melynek kiindulópontja a gyermeki jogok, fókusza pedig a gyermek érdeke.
A könyv bibliográfiai leírása a kari könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK230314
* * * * *
Kun Bernadette: Munkafüggők – az önkizsákmányolás lélektana
(Athenaeum, 2022)
Hiánypótló kötetet szeretnék az olvasók figyelmébe ajánlani, ami egy valós, fontos problémával, „betegséggel" foglalkozik a munkafüggőséggel. Szerzője Dr. Kun Bernadette pszichológus, ELTE PPKE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője.
Magyarországon a munkavállalók 7-8 százalékát érintheti a munkafüggőség, főleg a szellemi munkát végzők vannak veszélyben. A problémáról mégis alig hallani, sőt, erénynek tartjuk, ha valaki mindent a munkájának rendel alá. Mindenestre a munkafüggőség szó előnye éppen az, hogy aláhúzza a jelenség problémás voltát: a munkavégzés olyan mértékben elhatalmasodik valaki élete felett, hogy attól minden más, ami korábban fontos volt veszélybe kerül (család; társas kapcsolatok), nem beszélve arról, hogy a túlzásba vitt munka komoly egészségügyi problémákhoz, szív- és érrendszeri betegséghez, diabéteszhez és alvászavarokhoz vezethet.
Az olvasó összesen 15 fejezetben olvashat a munkafüggőségről, - arról, hogy mit is jelent pontosan a munkafüggőség; milyen okok vezethetnek ahhoz, hogy valaki munkamániás lesz; külön fejezet foglalkozik azzal, hogy miként hatott a világjárvány a munkafüggőségre; a 11. fejezet a nemekkel kapcsolatos problémákra tér ki: ugyanazért lesz munkamániás egy férfi, mint egy nő? ; milyen kockázatai vannak (társas kapcsolati, egészségügyi), ha valaki munkafüggő lesz, illetve gyakorlati tanácsokat is ad a könyv munkafüggőknek valamint azoknak, akik velük élnek, dolgoznak.
A könyv végén található mellékelt segítségével mindenki saját maga is tesztelheti, fenyegeti-e a munkafüggőség veszélye, megfigyelhetők – e nála annak tünetei.
A könyv bibliográfiai leírása a kari könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK232641
* * * * *
Zsoldos Attila (szerk.): Aranybulla 800
(Országgyűlés Hivatala, 2022.)
2022-ben ünnepeltük az Aranybulla megszületésének 800. évfordulóját. A dokumentum nemcsak a korszak, hanem a magyar történelem egyik legfontosabb jogtörténeti emléke, lényeges a megismerése ahhoz, hogy megértsük II. András politikáját. Emellett nagyon fontos az Aranybulla utóélete is, hiszen évszázadokon keresztül alapvető forrás volt az uralkodó és alattvalói közötti kapcsolat megértéséhez.
Az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezett konferenciát 2022. októberében, amelynek központjában ez a fontos jogforrás áll.
A konferencia előadásai szerkesztett formában tartalmazza ez a kötet Az előadók neves történészek és jogtörténészek, akik többféle szempontból vették górcső alá az Aranybullát.
A kötet tanulmányai:
- Zsoldos Attila: Az Aranybulla története
- Szovák Kornél: Az egyházi Aranybulla 1222-ből
- Takács Imre Művészet és királyi mecenatúra II. András korában
- Béli Gábor: II. András korabeli jogforrások különös tekintettel az Aranybullára
- Bárány Attila: Magna Carta – Az Aranybulla emlékévéből nézve
- Csukovits Enikő: Az Aranybullát átíró 1351. évi törvény
- Tóth Valéria: Az Aranybulla 16. századi (első) magyar nyelvű fordításának helyesírás-történeti tanulságai
- Horváth Attila: Az 1222. évi Aranybulla mint történeti alkotmányunk sarkalatos törvénye a „hosszú" 19. század közjogi irodalmában
- Thoroczkay Gábor: Az Aranybulla 19-20. századi histográfiája
- Cieger András: Fejezetek az Aranybulla modern kori emlékezettörténetéből
A kötet végén megtalálható az előadók bemutatása, és részletes névmutató segíti a tájékozódást.
A könyv bibliográfiai leírása a kari könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK235820
* * * * *
Mustó Péter SJ: Csendben születik az élet - A belső ima tapasztalatairól
(Jezsuita Kiadó, 2015)
Mustó Péter jezsuita atya 1935-ben született Derecskén. 1953-ban lépett be a jezsuita rendbe. 1945 és 1991 között külföldön élet. Frankfurtban szentelték pappá 1963. augusztus 27-én. 1979 és 1991 között Dél-Amerikában, Bogota egyik szegénynegyedében dolgozott. A rendszerváltozás után hazajött Magyarországra és azóta itt dolgozik. Rendszeresen vezet csendmeditációs lelkigyakorlatokat. „A meditáció számomra nem elmélet, hanem létszükséglet, napi gyakorlat."
A könyv előszavában Hári Ildikó elmondja, hogy a szerző „több évtized meditációjának személyes tapasztalatát adja kísérőül az olvasónak." „Muskó Péter megszólítja azokat, akik hívőként járják a belső ima útját, s azokat is, akik nem vallják magukat valamely egyházhoz tartozónak."
Az első fejezetben összefoglalja, hogy mik a belső ima jellemzői (teljesen és figyelmesen kell jelen lenni, fontos a megbékélés.)
A második fejezet gyakorlati eligazítás, útmutatás a rendszeresen meditálóknak. „Szent Ignác is ezt javasolja előkészítő imaként: „Minden elmélkedési óra előtt formáld szóba, amit kérsz, amit szeretnél." Az Áthosz-hegyi Szerafim atya belső imáihoz fűzött kommentár után a belső ima, meditáció során átélt tapasztalásokról olvashatunk. „A meditációban a figyelmet tanulod. A figyelem erősödése segít abban, hogy el tudd engedni azt, ami felesleges."
A képekben megragadott valóság, érzelmek, érzések, érintettség, amire figyelsz, az erősödik benned... mind a belső ima bensőséges megéléséhez adnak segítséget. Mindez pedig elvezet oda, hogy átalakul Istenről alkotott képünk. „ Amikor a meditációban elcsendesedünk, és észrevétlenül megszületik Istennel való kapcsolatunknak az új formája, akkor azt is tanuljuk, hogyan forduljunk nyitottabban embertársunkhoz."
Muskó Péter atya szerint: „A csend nem valaminek a hiánya, hanem lehetősége annak, hogy valami megszülethessen. A csend körülvesz minket, éltet és betölt. Az ember számára mégis művészet az elcsendesülés. ...A belső csend kialakulása folyamat. Fokozatosan csendesedsz el... Akkor vagyunk egységben önmagunkkal és a másikkal, ha az, ami elválaszt, ami áthidalhatatlannak tűnik, az megoldódik, erejét veszti." Most mindennél nagyobb szükség van az elcsendesedésre, a befelé figyelésre, Muskó Péter atya tanításaira, hogy tudatosan élhessük meg a mindennapok nehézségeit és tudjunk kapcsolódni embertársainkkal.
A könyv bibliográfiai leírása a kari Könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK231017
* * * * *
Tilo Schabert: Boston Politics - a kreatív hatalomgyakorlás művészete
(MCC Press, Alapjogokért Központ, 2022)
A német politológusprofesszor 1989-es könyve első látásra csupán egy esettanulmány: Kevin Hagan White, Boston város 1968 és 1984 közti, demokrata párti polgármestere működésének bemutatása, elemzése. Valójában sokkal többről – tágabb és mélyebb témáról szól: ahogy maga Schabert is leszögezi: „a kötetet lehet a kormányzás útmutatójaként [is] olvasni" (28. o.). A mű alcímében említett „kreatív hatalomgyakorlás" egy paradox gyakorlat: az alkotmányos kormányzaté, amely egyszerre kormányzás, azaz a politikai hatalom (természetéből adódóan) korlátlan gyakorlása és alkotmányos, azaz – a szabadság érdekében – a kormányzatot önkorlátozásra kényszerítő praxis. Ezt a paradoxont a szerző szerint egy olyan „második kormányzat" útján lehet feloldani, melyet a kreatív hatalomgyakorló „a hivatalos kormányzaton belül hoz létre, a személyes hatalom olyan konfigurációjaként, amelyet szövetségek, kapcsolatok, szervezeti csomópontok és parakonstrukciós szervezetek alkotnak" (18. o.). Ennek a hatalomgyakorlói, politikusi kreativitásnak a leírása a kötet, melyben (innen nézve) Kevin White polgármestersége nem csupán egyszeri, történeti eseményként, hanem átfogó, elméleti általánosításként is tárgyalásra kerül.
A munka nézőpontja tehát nemcsak politológiai, hanem egyben politikafilozófiai is. (Néhol talán túlzottan is az: a XX. század közepi amerikai hatalomgyakorlás megértetéséhez nem tűnik feltétlenül indokoltnak szinte az egész antik görög filozófiatörténet mozgatása.) Akárhogyan is, Schabert professzor azon reménye, hogy könyvét gyakorló politikusok útmutatóként is használhatják (28–29. o.), igazolódni látszik: mint ahogy azt a magyar kiadás hátoldali fülszövege is leszögezi, „a Boston Politics következtetései 2010 óta érvényesülnek a magyar kormányzati gondolkodásban." Maga a szerző erről jóval visszafogottabban nyilatkozott ebben az interjúban: https://index.hu/belfold/2022/06/10/tilo-schabert-boston-pilitics-interju-orban-rendszer-kreativ-kormanyzas/
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK236097
* * * * *
Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors: családi sebek és a gyógyulás útjai
(Kulcslyuk, 2018)
„Minél messzebbre nézel hátra, annál távolabbra látsz előre."
/Winston Churchill/
Orvos-Tóth Noémi pszichológus, író legismertebb kötete, családi minták sorsformáló erejére hívja fel a figyelmet. Az Örökölt sors több műfajú könyv. Tudományos ismeretterjesztés, praktikus tanácsadás, pszichiátriai műhelytudósítás keveredik benne személyes élettapasztalatokkal.
Az írónő műve világosan, közérthetően foglalja össze milyen mindenre kiterjedő hatással lehet ránk az elődeink révén átélt megrázkódtatás, veszteség, fájdalom, gyász. Nemzedékeken átnyúló mély titkok ütik fel fejüket és igénylik a megismerés, a napvilágra kerülés és a feldolgozás lehetőségét valamelyik utódban.
Csak a múlt minél alaposabb ismerete vértezhet fel a jövő kihívásaival szemben. Gyakran nem egyszerű felismerni az összefüggéseket, és gyanakvóan kérdezhetjük: ugyan mi köze lehet az évtizedekkel korábbi történésekének, ahhoz, amitől most szenvedünk? A legtöbb esteben azonban kiderül: nagyon is sok. /Idézet a könyv előszavából./
A könyv számos példát mutat be, melyek nehéz családi sorsokról és az azokból fakadó akadályok feloldásáról mesélnek. Egyebek mellett szó van a nem kívánt és a helyettesítő gyerekek drámájáról, a kimondott és kimondatlan elvárásoknak való megfelelésről, a testvérsorrendről, a traumákról, a kötődés sebeiről, a családi titkokról, a bizalom megrendüléséről, családi sorsformálásról. Orvos-Tóth Noémi élvezetesen könnyed stílusa érzékenyen alkalmazkodik a különféle történetek helyszínéhez, szereplőihez, tanulságához.
Ajánlom ezt a könyvet mindazok számára, akik kicsit jobban bele szeretnék ásni magukat a családi mintákba és a transzgenerációs örökségbe. Felkutatni, megvizsgálni, tanulmányozni felmenőik saját viselkedési, gondolkodási vagy életmódbeli mintáit, amely sokat segíthet abban, hogy megértsük saját cselekedeteink motivációit.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK231205
* * * * *
Paolo Cardullo: Citizens in the 'smart city'
(Routledge, 2021)
A katalán kutató Routledge Kiadónál 2021-ben kiadott kötete egy kritikai vizsgálat a manapság igen közkedvelt „okos város" témakörében. A szerző hangsúlyt helyez a polgárokra, mint a városban megjelenő problémák elviselőjére, és bemutatja azokat a kritikákat, amik megjelennek az intelligens rendszerek kapcsán. A két nagyobb részből álló kötet első felében a technológiákról, a mesterséges intelligencia által működtetett rendszerekről ír, majd etikai kérdéseket is felvet, többek között az adatok kezelésével kapcsolatban. Véleménye szerint az okos városoknak elő kellene mozdítania a bennük élő állampolgárok polgári szerepvállalását, és az állampolgárt mint alanyt, aki aktívan részt vesz a politikai életben. A smart city mintájára meg kellene hogy jelenjen a smart citizen, vagyis az okos polgár. A második részben felvillant néhány példát az okos városra. A szerző véleménye szerint az „okos város" kifejezés nem is feltétlenül jó, ő inkább intelligens városnak nevezi. Az intelligens város szerinte már jóval demokratikusabb, ha technológiailag nem is feltétlenül fejlettebb.
A könyv kritikus hozzáállásának köszönhetően felkeltheti azok érdeklődését, akik szkeptikusan közelítenek az intelligens rendszerek felé, de megerősítheti azok meggyőződését is, akik hisznek benne.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK223937
* * * * *
Dan Ariely: Zseniálisan irracionális – Az ésszerűtlenség nem várt előnyei
(HVG Könyvek, 2014)
A könyv szerzője Dan Ariely a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan professzora a Duke Egyetemen. A Center for Advanced Hindsight (Utólagos Bölcsesség Központja) megalapítója és igazgatója.
A Zseniálisan irracionális c. könyve először 2010-ben jelent meg. Az ésszerűtlenség életünkre gyakorolt meglepő hatásait tárja fel. Egyebek között bemutatja, miként szabadulhatunk meg káros gondolkodási és viselkedési mintáinktól a munkahelyi és a magánéleti kapcsolatainkban.
Többek között ír a halogatásról, hogyan válunk ésszerűtlenné a munkában, a munka értelméről, miért értékeljük túl a munkánkat, miért jobb az „én „ ötletem" a „tiédnél?"
A Miért nem vezetnek eredményre a nagy bónuszok? című fejezetben egy négy részből álló kísérlet elvégzése után a következő érdekes megállapításra jutott a szerző és csapata: „ ... nagy összegű bónuszfizetés kiemelkedő teljesítményt eredményezhet egyszerű, mechanikus feladatok esetében, de épp az ellenkezőjét váltja ki, ha arra kérjük az alanyt, hogy az eszét is használja... „
„... az ember pénzzel történő motiválása kétélű fegyver lehet. A kognitív képességet igénylő feladatoknál az alacsony és a közepes mértékű, teljesítményalapú ösztönzőeszköz segíthet leginkább. A nagyon magas ösztönzőszint ezzel szemben túl sok energiát vonhat el – a várható jutalommal kapcsolatos gondolatok elterelik a dolgozó figyelmét - , fokozza a stresszt, és így végső soron csökkenti a teljesítmény mértékét."
A magánélettel foglalkozó második részben az alkalmazkodásról, a monogám párválasztásról, az internetes társkeresésről mint házasságközvetítőről, valamint az empátiáról, az érzelmekről és az irracionalitás tanulságairól ír. A szerző nemcsak az önmagunkról alkotott képünket változtatja meg, hanem árnyalja az irracionalitás pozitívumait és negatívumait is.
Könyvét a következő gondolatokkal zárja:
Kérdezzünk! Fedezzünk fel! Nézzünk be a kövek alá! Kérdőjelezzük meg a saját viselkedésünket, a cégünkét, az alkalmazottainkét és más vállalatokét, az intézményekét, a politikusokét és a kormányokét is! Ezáltal talán mindnyájan felfedezzük azokat a megoldásokat, amelyekkel lebonthatjuk korlátaink némelyikét. Ennél fontosabb célja a társadalomtudománynak nem lehet.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK218786
* * * * *
Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája
(Magvető, 2019)
A Nobel-díjas kolumbiai író kisregénye 1981-ben jelent meg spanyolul. Tartalmát címe előre elárulja: egy vérbosszú meséje ez, melyet a nászéjszakáján nem szűznek bizonyult, s ezért hazaküldött fiatalasszony fivérei követnek el a húguk által megnevezett csábító ellen. A történet látszólag teljesen világos, mélyebb szinten azonban sok minden homályban marad benne. Ahogy az eseményeket 27 év után rekonstruálni próbáló egykori barát áttanulmányozza a periratokat és kifaggatja a még élő szemtanúkat, úgy ismerünk meg egyre több konkrét részletet – és egyben válunk egyre bizonytalanabbá a főszereplők belső motivációi tekintetében.
Egyfelől látjuk a profán rituáléként lebonyolított vérengzést, megismerjük az ehhez szinte szükségszerűen elvezető szokásjogot, az ezt körbeszövő szociális és személyes motívumhálót. Másrészről a magát teljesen gyanútlannak mutató egykori erőszaktévő, egyben jövendő áldozat, az őt talán hamisan vádoló menyecske, a becsületgyilkosság terhe alól minden eszközzel kibújni próbáló potenciális tettesek magatartására végig nem kapunk egyértelmű magyarázatot. Az elbeszélő ugyanis – ahogy mi mindnyájan, a való életben – nem mindentudó: a tények ismerete és az igazság megismerése számára sem lehet teljesen azonos. Természetesen, mint minden műalkotásnak, a kisregénynek is több olvasata lehetséges, így például karunk oktatójának, H. Szilágyi Istvánnak elemzése.
García Márquez könyvéből 1987-ben az olasz rendező, Francesco Rosi forgatott mozifilmet, nagy sztárokkal, de mérsékelt sikerrel.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK227514
H. Szilágyi István tanár úr tanulmánya a könyvről: https://irodalmiszemle.sk/2016/01/szilagyi-h-istvan-egy-elore-bejelentett-gyilkossag-kronikaja/
A filmadaptáció alapadatai: https://port.hu/adatlap/film/tv/egy-elore-bejelentett-gyilkossag-kronikaja-cronaca-di-una-morte-annunciata/movie-50263
* * * * *
Kati Marton: Merkel
(Corivna, 2021)
Angela Merkel négyszeres választási győzelmével a leghosszabb ideig regnáló (2005 – 2021) kancellár Németországban.
Kati Marton a magyar származású amerikai író, újságíró, arra vállalkozott, hogy bemutassa nekünk 21. századi világpolitika egyik legjelentősebb alakját. Amivel szinte a lehetetlenre vállalkozott, hiszen a volt német kancellár híresen szűkszavú, szinte mindig nyugodt és módfelett titkolja a magánélete minden részletét a nyilvánosság előtt.
Az irónő, születésétől kezdve kancellárságának utolsó időszakáig mutatja be Merkel (1954) életútját. A riportszerű könyv nemcsak Merkel politikai pályáját, zsenialitását tárja fel, hanem bepillantást enged a kancellárasszony féltve őrzött magánéletébe is.
A könyv 18 fejezeten keresztül végigköveti Angela Dorothea Kasner életútját, a hamburgi szülői háztól, az NDK-ban telt évtizedeken át (ahol kutatófizikusként dolgozott) a kancellári székig.
Kati Marton annak járt utána, vajon mi a titka ennek a szinte példátlan életpályának?
Ajánlom a könyvet mindenkinek, akit érdekel a politika, szeret kivételes, nem mindennapi emberekről, és különleges pályafutásokról olvasni.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK224069
* * * * *
Gosztonyi Gergely: Cenzúra. Arisztotelésztől a Facebookig. A közösségi média tartalomszabályozási gyakorlatának komplexitása
(Gondolat Kiadó, 2022)
„1989 után egy darabig azt hihettük, hogy a sajtócenzúráról szóló értekezéseknek legfeljebb a jogtörténet művelése keretében lehet létjogosultságuk Magyarországon. Hamar világossá vált azonban, hogy a cenzúra jelensége örök." kezdi ajánlását a könyv elején Koltay András, a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság elnöke, a Pázmány Péter Jog- és Államtudományi Karának egyetemi tanára.
Sajnos egyet kell értenünk a professzorral, már az ókori görögök is... idézhetnénk a közhelyet. Az ókori esetek után a könyvnyomtatás megjelenésével előre törő esetekről olvashatunk. Fontos, hogy alapos fogalmi meghatározásokkal is él a szerző, a cenzúra tipizálása, kategorizálása fontos alapokat ad a továbbiak rendszerezéséhez.
Ezután cenzúra történetének hatalmas ívét tárja fel Gosztonyi Gergely az ELTE ÁJK oktatója a Gondolat Kiadó által kiadott kötetében. Gyorsan haladunk az időben, hamar eljutunk a 17-18. századi cenzúrahelyzethez, majd a forradalmak időszakának feltérképezése következik. A könyv második harmadától már a közösségi média elterjedéséről olvashatunk, középpontban a jogi szabályozással. Az Európai Unió irányelvei és az Amerikai Egyesült Államok szabályozásai is helyet kapnak a kötetben. Nem maradhat ki a műből a tartalomszabályozás moderálásának kérdésköre sem, legyen az ember általi, vagy a mesterséges intelligencia alkotta gyakorlat. A könyv harmadik részében az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata következik konkrét ügyek felsorolásával, azok vizsgálatával és rövidebb elemzésével.
A mű rendkívül alapos, több mint ezer hivatkozással és jegyzettel ellátott összefoglalás. A kötet végén ötven oldalnyi bibliográfia segíti a témában elmélyülni kívánó olvasókat a tovább gondolkodásban.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK230425
A teljes kötet letölthető innen: http://real.mtak.hu/144720/
* * * * *
Béatrice Blohorn-Brenneur – Nagy Márta: Mediáció mindenkinek Magyarországon
(L'Harmattan kiadó, 2021)
Chris Moore szerint: „A mediációt általában úgy határozzák meg, mint a tárgyalásba vagy a konfliktusba korlátozott jogkörrel, de mindenképpen hatósági döntési jogkör nélküli, a felek által elfogadott, harmadik fél beavatkozását, aki segíti az önkéntesen részt vevő érintett feleket, hogy a vitás kérdésekben kölcsönösen elfogadható megállapodáshoz jussanak a vitás témákban. Az érintett tartalmi kérdéseken túl, a mediáció megteremti, illetve megerősíti a felek közötti kapcsolatokat, tiszteletet és bizalmat, illetve a kapcsolat megszűnése estén minimalizálja a költségeket és a pszichológiai sérülés veszélyét."
A két részből álló könyv első egysége egy mediációs módszertani fejezet, amely ötvözi Béatrice Blohorn-Brenneur bírói és mediátori hivatása során szerzett sokéves tapasztalatait.
„Béatrice Blohorn-Brenneur érdeme: egyszerűnek maradni, és eljutni a lényegig. Minden egyes gondolatot egy vagy több példával illusztrál. A szerző továbbadja mindazt, amit ő maga tanult, alkalmazott és megfigyelt a beszédmódok és a kapcsolati viszonyok hatásairól. Ezek a megállapítások azok számára is érvényesek, akik már alkalmazták a mediáció kultúráját a konfliktusok világába. Mediációs kultúra a konfliktusok világában. Így, tömören. Így, ahogyan ő közvetíti Önöknek" írja Jacques Salzer egyetemi előadó a könyv előszavában.
A második rész hazai szerzője, Dr. habil. Gyengéné dr. Nagy Márta PhD, kutatási területe a családjogi mediáció, gyermeki jogok, bírósági közvetítés. A mediáció magyarországi jogi környezetét mutatja be, melyben gyakorlati példákkal is megvilágítja a mediáció alkalmazhatóságát a peres eljárás előtt és alatt.
A szerzők célja az olvasók széles rétegének megszólításával a mediáció ethoszának erősítése, a mediációs eljárás szerepének és jelentőségének a hangsúlyozása a konfliktusaink rendezésében a peres eljárással szemben. Mindenkihez szólnak: azokhoz, akik már részt vettek mediációs eljárásban; továbbá akik még csak hallottak róla; valamint azokhoz is, akik még nem találkoztak a vitarendezés ezen alternatív formájával.
Valamennyiünk - a jogkereső polgár és a mediációs eljárás meghonosításáért munkálkodó szakemberek - számára egyaránt fontos, hogy tudatosítsák: érdemes munkálkodnunk az emberi és a társadalmi kapcsolatok épségének megőrzésén, ezért csakis békés megoldásokat szabad választanunk a konfliktusaink rendezéséhez, melyek a vitázó feleket nem vesztéshez, hanem győzelemhez juttatják.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK217906
* * * * *
Petra Lea Láncos: The many facets of EU soft law
(Pázmány Press, 2022)
Európajogi Tanszékünk docensének, Láncos Petra Leának habilitációs előadásához is kapcsolódó, angol nyelvű monográfiája az Unió ún. „soft law"-jának kérdéskörével foglalkozik. Ez a „puha jog"-ként fordítható terminus technicus a formálisan nem kötelező, ám (közvetett joghatásuk révén) mégis normatív tartalommal bíró jogforrások átfogó elnevezése. A hard/soft law viszonyrendszer persze összetettebb ennél az egyszerű dichotómiánál – többek között ez a kötet első fejezetének tárgya. A második egység az EU oktatás-, ill.média-szakpolitikájának (policy) példáin keresztül vizsgálja meg a nem kötelező érvényű jogi normák elfogadása mögött meghúzódó stratégiákat. Az előbbinél a szabályozás kellő rugalmassága, az utóbbi esetében az egység és a sokféleség közti ellentét áthidalása a soft law használatának legfőbb motiválója. A harmadik rész az uniós tagállamok kötelezettségei szempontjából különíti el az EU puha jogának elemeit. A könyv negyedik része az Európai Bizottság a szerző által irányelvszerű ajánlásnak (directive-like recommendation) nevezett rendelkezéseit vizsgálja, melyek formailag ugyan csak javaslatok a tagállamok számára, ám valójában – elsősorban implementációs klauzulájukból következően – mégis kötelező irányelvekként lépnek fel. Ezt a kérdéskört Láncos Tanárnő elsősorban az Európai Unió Bíróságának esetjoga alapján vizsgálja. Az utolsó, ötödik fejezet az európai soft law tagállamokbeli értelmezésének és alkalmazásának kérdéskörét tekinti át, különös tekintettel a hazai gyakorlatra. Ugyanezen zárófejezetben egy esettanulmányt is találunk: a tagállamok versenyellenes magatartással szembeni bírságolási politikáinak spontán közeledését – az uniós soft law hatására. A művet húszoldalas bibliográfia és egy jogesetjegyzék zárja.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/record/-/record/PPKE_JAK223387
* * * * *
Kis Kelemen Bence – Nagy Ádám: Az ébredő jogerő
(Athenaeum, 2021)
A jog világa sokszor nem túl vonzó egy nem jogász számára, pedig sok esetben akár egy jól ismert filmben is történhetnek olyanok, amelyek akár jogesetként még egy bírósági tárgyaláson is előfordulhatnak. A kötet szerzői jogászok, és közös bennük, hogy szeretik a sci-fit, és nem kevésbé a jogot, és ezzel már egyértelművé is válik, hogy ezen a világon keresztül mutatnak rá a jogi szabályozások érdekességeire: a tulajdonjog részleteiben az Egy Gyűrű tulajdonosi viszonyairól olvashatunk, munkajogi fejtegetésbe pedig a jedik munkaviszonya kapcsán csöppenhetünk. A Marvel történetek is számos büntetőjogi kérdést vetnek fel, avagy bűncselekménynek minősül-e mondjuk az emberölés, ha egyébként a világ megmentése a cél? Harry Potterék varázslatai és átkai mennyiben minősülnek bűncselekménynek? Esetleg szabálysértések? De még a sokunk által jól ismert disztópiák, mint az 1984, az Éhezők viadala vagy A szolgálólány meséje is megjelenik, még pedig a (nem létező) emberi jogok vonatkozásában. A szerzők abban bíznak, hogy a „jogászkollégáink meglátják benne a fantáziát, és rájönnek, hogy a jogot nemcsak elvont fogalmak alapján lehet megismerni, és hisszük, hogy az ezeken az ikonikus történeteken nevelkedett olvasóknak pedig a szórakoztató tudományon túl adhatunk némi betekintést a jog elsőre talán ijesztőnek tűnő világába" írja Kis Kelemen Bence a kötet egyik szerzője előszavában.
A könyv online katalógusunkban: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK224951
* * * * *
Haller József (szerk.): A bűnöző elme
(Dialóg Campus, 2020)
A kriminálpszichológia a bűnelkövetők szándékainak, gondolatainak és viselkedésének tudománya.
Az olvasó egy háromkötetes munka első kötetét tartja a kezében, amely azzal foglalkozik, hogyan jön létre és miképpen működik a bűnöző elméje.
A könyv számba veszi a bűnelkövetés társadalmi, biológiai és pszichológiai tényezőit.
Haller József neurobiológus, kutató által szerkesztett kötet, többek között azokra az érdekes kérdésekre keresi választ: Hogy miért követ el valaki bűntetteket? Mi a bűnelkövetés oka? Hogyan működik a „bűnöző agy"?
Ennek a műnek a célja nem az elméletek, hanem az ismeretek továbbítása, olyan ismereteké, amelyek ha közvetetten is, de hasznára válnak azoknak, akik a rendészeti munkával professzionálisan foglalkoznak. Tovább ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik, a pszichológia, a kriminológia, és a szociológia iránt.
A könyv online letölthető: https://tinyurl.com/4rmuvfms
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK221233
* * * * *
Török Bernát, Ződi Zsolt (szerk.) : A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai - Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről
(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021)
A Koltay András rektor előszavával, Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztésében, valamint a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelenő A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai címet viselő kötet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI), a 2019-es alapítása óta összefogó Eötvös József Kutatóközpont egyik tudományos műhelyének első kötete.
2020 február legvégén az Alkotmánybírósággal és a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósággal közösen szervezett konferenciára 48 tudományos előadó végül 11 szekcióban, összesen mintegy 300 résztvevővel oszthatta meg gondolatait.
A mesterséges intelligencia alkalmazásának rohamos terjedése számtalan nehéz kérdéssel szembesíti az emberiséget, így a szabályozási kihívásokra választ kereső kutatókat is. A jelen kötet huszonkét tanulmánya azoknak a tudományos szempontoknak a számbavételére vállalkozik, amelyeknek a szerzők meggyőződése szerint meg kell határozniuk az állam szerepvállalásáról, a szabályozó általános megközelítéséről, illetve egyes alkalmazási területek konkrét szabályozásáról folyó szakmai vitát. A felvetett problémákat a kötet hat tematikai csoportban tárgyalja: társadalmi és etikai kérdések, általános szabályozási kérdések, adatvédelmi aspektusok, a kommunikációra és a nyilvánosságra gyakorolt hatások, a jogalkalmazás és a gazdasági szabályozás problémái.
Rab Árpád, az ITKI munkatársa a mesterséges intelligencia kérdéskörét az általános digitális kultúra összefüggésében elemzi, valamint leírja a mesterséges intelligencia társadalomba való beépülésének folyamatát, ennek hatásait. Vadász Pál, az ITKI kutatója azt az ismert etikai dilemmát taglalja tanulmányában, miszerint bár nem elkerülhető, hogy a robotok diszkrimináljanak bennünket, de azért vannak eszközeink arra, hogy ennek hatásait csökkentsük.
A kötet második része a mesterséges intelligencia általános szabályozási kérdéseit feszegeti. Klein Tamás, a KRE docense például amellett érvel, hogy a robotokat szabályozó jog inkább „emberjog" legyen, mint „robotjog". Török Bernát intézetvezető írása pedig arra a veszélyre figyelmeztet, amikor az algoritmusokat általában, „a diszkriminációmentesség mindent körbevevő és elfedő leple alatt" szabályozzuk, ahelyett, hogy az értékeket helyeznénk a fókuszba. Végül G. Karácsony Gergely, a győri jogi kar docense írásában arra a manapság egyre élesebb formában felvetődő dilemmára keresi a választ, hogy igényel-e a mesterséges intelligencia új jogalkotást, vagy pedig a fennálló szabályrendszerek elegendők lehetnek. Arra a némileg meglepő, de alaposan alátámasztott következtetésre jut, hogy „a mesterséges intelligencia szabályozása nem annyira a számítástechnikai hardver és szoftver szabályozására, hanem a gyógyszeripar működésére kell, hogy hasonlítson".
A harmadik tematikai blokkban három, a problémát adatvédelmi szemszögből vizsgáló írást olvashatunk. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke írásában azt hangsúlyozza, hogy az adatvédelem céljain és elvein a folyamatosan fejlődő technológia nem változtat, azokhoz mindenképpen ragaszkodni kell. Úgy véli, a jelenlegi adatvédelmi szabályozás képes lesz kezelni az MI alkalmazásából fakadó kockázatokat.
Pók László adatvédelmi szakjogász az MI azon területét elemzi, amely jelenleg talán a legkomolyabb adatvédelmi problémákat veti fel a gyakorlatban: az arcfelismerési technológiákat. A tanulmány igen nagy alapossággal veszi végig és alkalmazza az adatvédelmi szabályokat az arcfelismerésre, és következtetése megegyezik Péterfalvi következtetésével: a jelenlegi szabályozás kielégítően kezeli a témával kapcsolatos kockázatokat.
A kötet negyedik része a mesterséges intelligencia és a nyilvánosság, a kommunikáció, a nyilvános „beszéd" érintkezési területéről közöl három írást. Mráz Attila írása az MI által előállított, élethűnek tűnő mozgóképek, a deepfake-videók problémáiról szól.
Az ötödik rész négy tanulmányt tartalmaz a mesterséges intelligencia különböző jogalkalmazási területeken történő használatáról.
A konferenciakötetet Ződi Zsolt tanulmánya zárja. Azt a gondolatot fejti ki, hogy a digitális platformokra nem egyszerű szolgáltatásokként kell gondolnunk, hanem Kornai János már csaknem negyvenéves elméletét használva új koordinációs mechanizmus – az algoritmikus koordináció – rendszerré szervezett megnyilvánulásaiként. Ezt az elméletet használva ugyanis jobban megérthetjük a platformok működését, amely elvezethet bennünket egy jobb szabályozáshoz is.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK216014
* * * * *
Sebők Miklós: Paradigmák fogságában - elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban
(Napvilág, 2019)
A Politikatudományi Intézet igazgatójának könyve a hazai rendszerváltás (1989– 1990) utáni pénzügyi kapitalizmus politikai gazdaságtani elemzését nyújtja. Szerinte ezt a korszakot két paradigma, azaz körülhatárolt, zárt nézetrendszer szembenállása jellemezte mind a szakmai (közgazdasági) beszédben, mind a közéleti (politikai) cselekvésben: a modernizációs konszenzus és a pénzügyi nacionalizmus ellentéte. A 2008-as pénzügyi világválságig az első irányzat uralkodott, hogy aztán mind határozottabban átvegye helyét a második megközelítés.
A modernizációs konszenzus két elitcsoport, a posztkommunista mérsékelt modernizátorok (a Magyar Szocialista Párt) és a piaci fundamentalizmus értelmiségi hívei (a neoliberális közgazdászok) kiegyezése volt, és a fejlődés egyetlen lehetséges útját a szabadpiaci–neoliberális pénzügyi modell kritikátlan átvételében látta. Az ennek ellenzékként fellépő pénzügyi nacionalizmust kezdetben mindössze néhány szakember képviselte (Bogár László, Matolcsy György), és csak hosszú folyamat eredményeképpen vált a Fidesz nézetrendszerének meghatározó elemévé. E második paradigma 2010/2013 utáni győzelmének nemcsak a nemzetközi válság, hanem a modernizációs konszenzus itthoni politikai támogatásának már korábban megindult csökkenése is előfeltétele volt.
Sebők – ahogy azt kötetének címével is jelzi – nem látja szerencsésnek e két nézőpont merev szembenállását s kivált kizárólagosságukat. Véleménye szerint ezek hegemóniája azt eredményezte, hogy az utóbbi három évtized magyar pénzügypolitikája és általában egész gazdasági fejlődésünk is sokkal inkább az említett pénzügyi, politikai és értelmiségi elitek szűkebb érdekeit, mint a magyar állampolgárok többségének javát szolgálta. Mindezt azonban csak művének epilógusában veti fel; magát a könyvet nagyrészt a folyamatok leíró, empirikus bemutatása tölti ki.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK222733
A könyv online is hozzáférhető: https://tinyurl.com/3uah56kn
* * * * *
The Cambridge Handbook of Lawyering in the Digital Age
(Cambridge University Press, 2021)
A digitalizáció fejlődésével és a mesterséges intelligencia térnyerésével a jogi hivatás is egyre inkább a technológia által vezérelt szakmák közé kerül. Ez a kézikönyv a benne helyet kapó fejezetek segítségével ezt a folyamatot vizsgálja. A különböző felhasználói csoportok; a gyakorló jogászok, a kutatók, a jogi technológiai cégek számára egyaránt biztosítva a lehetőséget a folyamat megértésére. Megvizsgálva a valós következményeket, amelyeket a jogi technológia előretörése vetít előre, a könyv az elfogulatlan és óvatos megközelítést pártolja, hogy a technológia elterjedése egyre egyértelműbb a jogi gyakorlatban. Óvatosan teszi fel azt a központi kérdést is, hogyan lehet megőrizni az egyensúlyt a technológiai változások gyors előre törésével párhuzamosan kialakuló félelem, és a bennük rejlő lehetőségek kiaknázása között.
A kötet egyik szerkesztője és szerzője, a floridai egyetem professzora Larry A. DiMatteo, aki a blockchain technológia kutatója, és néhány más munkája is elérhető a könyvtárunkban.
A kötet fejezetei többek között foglalkoznak a mesterséges intelligencia használatával a bíróságokon, az ügyvédek lehetőségeivel a digitális átállás kapcsán, a mesterséges intelligencia etikai kérdéseivel, sőt a jogi technológia bomlasztó hatásáról is szó esik.
A könyv bibliográfiai leírását itt tekinthetik meg: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK224500
* * * * *
Haller József (szerk.): Bűntettek kriminálpszichológiája
(Dialóg Campus, 2020)
Miért követ el valaki bűntetteket? A bűnelkövetés oka a társadalom évezredek óta tökéletesedő, de még távolról sem tökéletes struktúrájában keresendő? Esetleg az élet során jelentkező traumás és egyéb stresszhelyzetekre vezethető vissza, netán veleszületett vagy az élet során szerzett biológiai rendellenességeknek tulajdonítható? Mindezek a tényezők oknak tekinthetők, vagy pusztán kockázati tényezők?
Jelen kötet egy háromrészes kriminálpszichológiai szakkönyvsorozat második kötete, amely ezekre a bonyolult kérdésekre keresi az egyáltalán nem egyszerű választ.
Amellett, hogy felvázolja a legtipikusabb bűnözői életutakat – bűnözői karriereket –, számba veszi az elkövetett bűntettek társadalmi, biológiai és pszichológiai kockázatait és ezek összefüggéseit. Nem kerüli meg azt az alapvető kérdést sem, hogy amennyiben a bűnelkövetésnek jól körvonalazható kockázati tényezői vannak, ezek hogyan befolyásolják a bűnügyi felelősség kérdését.
A kötetben a legfontosabb bűntettek elemzésére vállalkoztak a szerzők, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói illetve doktoranduszai: Farkas Johanna, Fogarasi Mihály, Haller József, Ivaskevics Krisztián, Kováts Daniella.
A megközelítés multidiszciplináris és tényközpontú, vagyis kutatási adatokat dolgoz fel, és a pszichológiai ismeretek mellett figyelembe veszi a biológiai, a magatartástudományi, a szociológiai, és a pszichiátriai – sőt, matematikai modellezési – kutatások eredményeit is.
A könyv hat fejezetből áll:
A bűntettek „rangsorá"-val kezdi Haller József, majd az agresszivitásról és az erőszakos bűncselekményekről kaphatunk ismereteket. A szexualitásról és a szexuális bűncselekményekről, az elkövetőkről és kezelésükről Haller József, Fogarasi Mihály és Farkas Johanna ad betekintést. A drogokról, és végül a csoportos és szervezett bűnözésről Kováts Daniella, Haller József, Fogarasi Mihály és Ivaskevics Krisztián elemzik a bűntettek kriminálpszichológiai vonatkozásait. Egyedisége miatt külön fejezetben tárgyalja a terrorizmus pszichológiáját Haller József és Ivaskevics Krisztián. Minden fejezet három kérdésre keresi a választ: miért és hogyan követik el a tárgyalt bűntetteket, hogyan lehet a kriminálpszichológiai ismeretek birtokában előrejelezni a bűnelkövetők viselkedését, és miként lehet kezelni a bűneseteket. Mindehhez a kriminálpszichológia önmagában természetesen nem elegendő, de olyan szempontokat és ismereteket nyújt, amelyek – nemzetközi nyomozói tapasztalatok alapján – fontos részei annak a tudásnak, amellyel egy gyakorló rendőrnek rendelkeznie kell.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK223364
A könyv online is hozzáférhető: https://tinyurl.com/ykhd37sh
* * * * *
Bencze Béla: Börtönügyi lexikon
(Kronosz, 2014)
Történelmi tény, hogy a börtön több ezer éves intézmény. A 18. századtól, a börtönbüntetés fokozatosan a súlyos bűncselekmények legfőbb büntetési módjává vált, és az évszázadok során kialakult a börtönügy, mint tudomány, illetve a büntetés-végrehajtási szakma.
Jelen kötet több mint 1300 szócikket tartalmaz, elsősorban a magyar börtönüggyel, büntetés-végrehajtási szervezettel kapcsolatos tudnivalókat helyezi a középpontba.
A lexikon széleskörűen mutatja be a börtönök világát, amelyet sokszor tabuként kezel a társadalom.
Hiánypótló könyv, mivel hasonló szaklexikon korábban még nem jelent meg, amely, számos, érdekes, hasznos információt nyújt a börtönügy iránt érdeklődők számára.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában:
http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK224059
* * * * *
Belovics Ervin, Bory Noémi, Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog
(HVG-Orac, 2021)
Karunk Büntetőjogi Tanszékének oktatói által jegyzett kötet először (némileg eltérő címmel) 2001-ben jelent meg. Újabb kiadásai a jogszabályi változásokat követve folyamatosan frissítették anyagukat, így a jelen, 2021-es változat a 2013. évi CCXL. törvény kommentárját tartalmazza, állandó kitekintéssel az új, 2012-es Btk.-ra, és a frissen módosított Büntetőeljárási törvényre (2017. évi XC. törvény) is. A könyvből természetesen nem hiányzik a Szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) vonatkozó rendelkezéseinek feldolgozása sem. Mindezt alapvetően az egyetemi vizsgára való tanulás, illetve a jogi szakvizsgára történő felkészülés segítése érdekében teszi – már csak ezért, didaktikailag is indokolt a műnek a Büntetés-végrehajtási törvény paragrafusai sorrendjében való haladása.
A kötetet a szerzők rövid, orientáló előszava vezeti be, ajánló irodalomjegyzék és az alapul vehető jogszabályok válogatott jegyzéke zárja. A törvénykommentárt megelőző „1. Bevezetés" fejezet célja a fogalmi alapok lerakása és a történeti előzmények áttekintése. A 2021. novemberében lezárt műben az év tavaszán elhunyt Vókó György professzor fejezeteit Bory Noémi adjunktus dolgozta át, míg a könyv első fele Belovics Ervin tanszékvezető egyetemi tanár munkája. Minthogy a szerzők a szakterületről átfogó képpel rendelkező gyakorló jogászok (ügyészek), munkájukban a hazai büntetésvégrehajtási jog tárgyalásának elméleti és gyakorlati szempontjai szervesen kapcsolódnak egymáshoz.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK22296
* * * * *
The Routledge International Handbook of Domestic Violence and Abuse
(London, Routledge, 2021.)
A tanulmánykötet hozzájárul a családon belüli erőszak fogalmának megértéséhez nemzetközi szinten is. Megosztja a legfrissebb tudásanyagot arról, hogy mi okozhatja és táplálja az erőszak ezen típusát, és próbál megfelelő válaszokat találni azokra a kérdésekre, amelyek tisztázni szeretnék mindennek a gyökerét.
A hét részből álló kötet első részében elméleti síkon közelít a témához, a bántalmazás témakörét a szociológia és a pszichológia szemszögéből valamint feminista szempontból is vizsgálják a tanulmányok. Különleges megközelítést ad a harmadik rész, amelyben a különböző életkorok adják a keretet, a gyermekkori abúzustól a házastársi erőszakon át az idősek bántalmazásáig viszi végig a témát alátámasztva megrázó személyes történetekkel és kutatási eredményekkel.
A családon belüli erőszak és a bántalmazás különböző megnyilvánulásai a 4. fejezetben jelennek meg. A párkapcsolati erőszak, az azonos neműek közötti kapcsolatban jelen lévő bántalmazás, a kényszerítés és végül emberölés is. A migrációval összefüggő ún. „transnational marriage abandonment", amely az elrendezett házasságok példájából indul. Ezen túlmegy azonban, hiszen előfordul, hogy a kiszolgáltatott, sokszor a fejlődő országokból származó nőt házasság címszó alatt gyakorlatilag eladják, és a „férj" onnantól saját vagyontárgyának tekinti feleségét, akit szolgaként, vagy akár szexuális tárgyként használ. A feleség gyakorlatilag semmi joggal nem rendelkezik.
Az utolsó két fejezet tanulmányai próbálnak válaszokat találni a jelenségre, foglalkoznak a megelőzéssel, felvilágosítással, segítségnyújtási lehetőségekkel, vizsgálják az anya- és apaszerepet a bűncselekmények során. Kutatási beszámolókat, esttanulmányokat olvashatunk, amelyek példákat villantanak fel a kommunikáció alapú vagy az egészségügyi rendszer bevonásával történő megoldásokhoz.
A könyv adatai az online katalógusunkban: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK221499
* * * * *
Czékmann Zsolt (szerk.): Infokommunikációs jog
(Budapest, Dialóg Campus, 2019.)
Napjainkban a digitalizáció életünk minden mozdulatát áthatja. A vásárlás, a szórakozás, az oktatás és a hivatalos ügyek intézése is nagyon sokszor az online térben történik. Életünk részévé váltak az okoseszközök és az új informatikai megoldások. A digitalizáció megjelenése az államigazgatásban is új utakat nyitott meg az otthonról elérhető szolgáltatások körében.
„Elektronikus közigazgatás?! Mesterséges intelligencia?! Blockchain?! Az említett fogalmakat gyakran halljuk, olvassuk a mindennapokban, mégis sokszor távolinak és megfoghatatlannak tűnnek. Mintha csak tudományos fantasztikumok lennének, annak ellenére, hogy szinte észrevétlenül az életünk részévé váltak."
A Nemzeti Közszolgálai Egyetem oktatói által írt tanulmányok segítenek az új fogalmak megértésében. „A kiválasztott területek államigazgatási és jogi vetületét emeltük ki, mert meglátásunk szerint ebből a nézőpontból lehet a közszférában szocializálódott szakemberekhez ezt a kérdéskört a leghatékonyabban eljuttatni." - írja a szerkesztő, Czékmann Zsolt.
Ismereteket kaphatunk az Európai Unió infokommunikációs stratégiájáról, az európai digitális menetrendről, a hazai e-közigazgatás szabályozására ható tényezőkről, az elektronikus személyazonosítási módszerek csoportosításáról, a GDPR adatbiztonsági elvárásairól, és további infokommunikációs jogi tartalmakról.
A kötet szerzői többek között: Grad-Gyenge Anikó, Szőke Gergely László, Ződi Zsolt, Czékmann Zsolt , Cseh Gergely , Kárpáti Orsolya , Kiss Attila , Kiss Lilla Nóra , Majtényi László , Maksó Bianka , Orbán Anna , Szabó Máté Dániel , Veszprémi Bernadett , Wopera Zsuzsa
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK221283
A teljes könyv letölthető: https://tinyurl.com/3v5srruw
 |
* * * * *
Eric Jager: Az utolsó párbaj - igaz történet bűnről, botrányról és istenítéletről
(Budapest, Gabo Könyvkiadó, 2021.)
Eric Jager Los Angeles-i professzor végzettségére nézve irodalomtörténész, anglista, eddigi legismertebb könyve azonban egy középkori francia perről szóló kötet. Ez a munka a Franciaországban, pontosabban a párizsi Parlament (Parlement de Paris) elnevezésű főbíróság joghatóságának területén lezajlott utolsó fegyveres istenítélet bemutatása. Az 1386-os párviadalban a normandiai lovag, Jean de Carrouges vívott meg életre-halálra Alençoni Péter gróf fegyvernökével, Jacques Le Gris-vel, akit felesége, Marguerite de Carrouges megerőszakolásával vádolt.
Jeger könyve jóval több, mint a kopjával, majd karddal és tőrrel vívott küzdelem izgalmas leírása: megismerhetjük a három főszereplő idáig vezető útját és a Carrouges-házaspár hátralévő életét is. Képet kapunk belőle a késő középkor jogtörténetéről és a százéves háború viharában hánykolódó Franciaországról, a néhány év múlva elború elméjű VI. (Őrült) Károly királytól le egészen a hadjáratok terheit nyögő közrendűekig. A mű mindvégig dokumentumok, történelmi, jogi források alapján, ám regényszerű izgalommal és a korszakot nem ismerők számára is követhetően mesél. Az először 2004-ben megjelent könyvből 2021-ben Ridley Scott világsztárokkal forgatott két és fél órás játékfilmet. Érdekes megfigyelni a mozifilmes elbeszélésnek a kötettől eltérő megközelítését, pl. Le Gris nézőpontjának sokkal hangsúlyosabbá tételét vagy a #MeToo mozgalom hatását is.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK223463
A film adatlapja: https://port.hu/adatlap/film/mozi/az-utolso-parbaj-the-last-duel/movie-215182
* * * * *
Auer Ádám, Joó Tamás (szerk.): Hálózatok a közszolgálatban
(Budapest, Dialóg Campus, 2019.)
A Barabási Albert-László hálózatkutató által lektorált kötet a hálózatkutatással, korunk egyik legérdekesebb kutatási témájával foglalkozik. A hálózatkutatás alapvető eleme az adat, amelyen vagy amellyel kutatásokat lehet folytatni, de önmagában nem elégséges az eredmények eléréséhez, amihez hálózattudományi ismeretek is szükségesek. A kötet a közigazgatás szerteágazó területeiről mutat be esettanulmányokat, konkrét problémák megoldására nyújt modelleket, javaslatokat, valamint szemlélteti a módszer alkalmazási lehetőségeit.
Bányász Péter és kutatótársai például a közösségi médiában megnyilvánuló lélektani műveletekről írnak, melyek az információs műveletek tevékenységi körébe sorolhatók: „A Lélektani Műveletek (PSYOPS) elsődleges célja, hogy befolyásolja egy kiválasztott célcsoport viselkedését, magatartásformáit és véleményét az elöljáró által elfogadott PSYOPS célokkal összhangban..."
Krasznay Csaba-Dobos László-Palla Gergely és Pollner Péter tanulmányából megtudhatjuk, hogy az incidensmenedzsment az információbiztonsági folyamat legfontosabb részterülete. „Azaz azon biztonsági események kezelése, amelyek minden előzetes erőfeszítés ellenére bekövetkeztek, és a szervezet által kívánatosnak tartott biztonságos egyensúlyt megbontják." „... kiberbiztonsági szabályozások hangsúlyos elemként tekintenek a bekövetkezett biztonsági események hatóságok felé történő bejelentésére. Ez a kötelezettség pedig csak a megfelelően felépített és működtetett incidensmenedzsment útján teljesíthető."
A tanulmánykötet elkészítésében együttműködtek a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának (EKK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakemberei.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK221382
A kötet online is elérhető: https://tinyurl.com/56ux39wj
|
|
|
* * * * *
Tóth Csaba: A tökéletes kampány - nyertes stratégiák
(Budapest, Athenaeum, 2021.)
Milyen a tökéletes kampány?
Tóth Csaba politológus könyve erre a keresi a választ, kilenc sikeres politikai kampány bemutatásával (többek között: Medgyessy–Orbán miniszterelnök-jelölti vita (2002) Barack Obama (2008), Donald Trump (2016) kampánya, Brexit-szavazás) és a legutóbbi amerikai elnökválasztás eredményének vizsgálatával. Az egyes fejezetek egy-egy kampányt elemezve fejtik meg a győzelem rejtélyét.
A könyv sokat foglalkozik stratégiai kérdésekkel, hogy az adott politikus mit szeretett volna elérni a kampánya során, valamint szól arról is, hogy a szerencsének mekkora szerepe van egy sikeres kampányban.
2022-ben Magyarország választ, a könyvben bemutatott példák pedig segítenek az olvasónak eldönteni, hogy ki kampányol jobban, ki rosszabbul, függetlenül attól, hogy melyik oldalnak drukkol.
Ajánljuk a könyvet mindenkinek, akit érdekel a politika, illetve az, hogy hogyan épül fel egy sikeres politikai kampány.
A könyv bibliográfiai leírása a könyvtár katalógusában: http://catalogus.jak.ppke.hu/hu/record/-/record/PPKE_JAK224085
